Mi van a föld alatt egy benzinkúton? Miért folyik folyamatosan a benzin?
A mindennapi életben látott benzinkutak csak felszíni épületek, és semmi sem tűnik rendkívülinek rajtuk. A benzinkút valódi magja azonban valójában a föld alá van temetve. A benzinkutaknál sok föld alatti tárolótartály található, amelyek az egész állomás szívét képezik.
Ami magukat a tartályokat illeti, az anyagoknak elég erősnek kell lenniük. Kínában a benzinkutak földalatti tárolótartályainak többsége kétrétegű hegesztett szénacélból készül. Ezek a tartályok megakadályozzák a benzin és a gázolaj szivárgását, és rendkívül nagy szilárdságúak is. A kínai benzinkutak három szintre vannak osztva, és a tárolótartályok mérete szinttől függően változik. Az első szintű tartályok normál űrtartalma 50 köbméter, és egy benzinkútnál legfeljebb három ilyen tartály lehet. Ezek a tartályok körülbelül 150,000 liter benzin tárolására alkalmasak, ami elegendő napi 3,000 autó tankolására. A föld alatti tárolótartályoknak általában három szelepe van: az üzemanyag-ellátó szelep, a légtelenítő szelep és az érzékelő szelep.
Az üzemanyag-adagoló szelep, ahogy a neve is sugallja, az a hely, ahol a benzin belép és kilép. Amikor tankolunk, az üzemanyagszivattyú innen szívja a benzint. A benzin áramlási sebessége a csövekben rögzített, így a földi vezérlőrendszer képes kiszámítani a kiadagolt üzemanyag mennyiségét, és ezek az adatok feltöltésre kerülnek a terminál kijelzőjére. Ugyanezt a szállítócsövet használják a tartályok tankolására is, amikor az olajszállító tartályhajók üzemanyagot szállítanak. A légtelenítő szelep feladata, hogy kiengedje a gázokat a tárolótartály belsejéből. Kíváncsi lehet, miért vannak gázok a tartályban, amikor folyékony üzemanyagot, például benzint és gázolajat tárol. Valójában ezeknek az üzemanyagoknak a párolgásából keletkeznek a gázok.
A dízel nem túl illékony, így a dízeltartályok nem igényelnek gyakori légtelenítést. A benzin azonban sokkal illékonyabb, ezért van szükség légtelenítő szelepre. Ezt a légtelenítő szelepet biztonsági szelepnek is nevezik. Egyszerű felépítésű: a szelepnyílásnál egy kis golyó található. Amikor a golyó a szelep közelében van, zárva marad; amikor elmozdul, a szelep kinyílik, hogy kiengedje a gázokat. Általában ez a légtelenítő szelep nincs használatban, és csak akkor aktiválódik, ha a föld alatti tartály üres. Sokan azt gondolják, hogy a teljesen feltöltött tartály nagyon veszélyes, és ha tűz vagy robbanás történik, az nagyon pusztító lenne. Ez a nézet valójában téves – az üres tank sokkal veszélyesebb. Ha a tartály üres, a benne lévő kis mennyiségű benzingőz összekeveredhet a levegővel, és ha nyílt lángnak vagy statikus elektromosságnak van kitéve, robbanást okozhat. Ha azonban a tartály tele van, akkor csak ég, nem robban. Ezért, amikor egy benzinkút tartálya kiürül, a személyzet kinyitja a légtelenítő szelepet, és légszivattyúval szívja el az elpárolgott benzint.
Az érzékelő szelep elsősorban a föld alatti tartály belső állapotának érzékelésére szolgál. Ezek az érzékelők adatokat gyűjtenek az üzemanyagszintről, a hőmérsékletről, a nyomásról stb., és ezeket az információkat vezetékeken keresztül továbbítják a benzinkút háttérrendszeréhez. A személyzet számítógépeken keresztül ellenőrizheti a tartály állapotát. Ezeket az adatokat a föld feletti üzemanyag-szivattyúk adataival is összehasonlítják, így a személyzet tudni fogja, hogy mennyi üzemanyagot adtak ki és mennyi maradt még. Az adatokat a magasabb szintű vezetésnek is elküldik, akik statisztikai elemzésre használhatják fel. A három szelepen kívül a föld alatti tárolótartályok antisztatikus eszközökkel is fel vannak szerelve.
Középiskolai fizikaóránkon a tanár gyakran használja az olajszállító tartályhajó hátulján lógó vaslánc példáját. Ez a lánc a statikus töltést a tartályból a földre vezeti, megakadályozva, hogy a statikus elektromosság robbanást okozzon. A benzinkutak földalatti tárolótartályai jóval nagyobbak, mint az olajszállító tartályhajóké, így az alkalmazott antisztatikus eszközök fejlettebbek. A föld alatt egy speciális vezeték fut, amely egyik végén a tárolótartályokat és a fővezetéket, a másik végén pedig a földet köti össze. A csatlakozó porton egy elektrosztatikus mágneses csatlakozó található, amely egy nagy varrótű alakú. Ez a csatlakozó vonzza a föld alatti tartályokból származó elektrosztatikus töltést, és vezetékeken keresztül továbbítja a földre. Az ilyen elektrosztatikus mágneses csatlakozók általában a benzinkutakban találhatók, és nemcsak a tartályokban való statikus feltöltődés megelőzésére szolgálnak, hanem arra is, hogy tankolás közben megszüntesse a statikus elektromosságot az olajszállító tartályhajókban.
A fenti magyarázatból láthatjuk, hogy a benzinkutak sokkal összetettebbek, mint amilyennek látszanak. A föld alatti tárolótartály önmagában sok bonyolult technológiát foglal magában. Egy benzinkút építése nem olyan egyszerű, mint egy épületet építeni és néhány lyukat ásni. Napjainkban a benzinkutak építése számos szempontot foglal magában, mint például az árvízvédelem, a szeizmikus ellenállás és a tűzbiztonság. Ezek mindegyike nagymértékben integrált és automatizált segédrendszert igényel.
